"Örül, hogy magyarul énekelhet, de nem magyarországi születésű lányként tart tőle, hogy kiejtése miatt kritizálhatják..."

Az Origo.hu-n lehet olvasni a napokban egy cikket Tolvai Renátáról. Az interjúban sok minden elárúl Reni érdemes elolvasni itt; klikk, vagy a bővebbenre kattintva. =]

Örül, hogy magyarul énekelhet, de nem magyarországi születésű lányként tart tőle, hogy kiejtése miatt kritizálhatják. A Megasztár zsűrije által benn tartott és azóta nézői voksok által is támogatott Tolvai Renáta még nem tudja, milyen zenei stílus mellett horgonyozna le a későbbiekben, az ítészek közül Friderikuszt és Mester Tamást tartja szigorúbbnak, a kakofóniában, folyamatos pörgésben pedig kifejezetten szeret élni - még akkor is, ha az állandó éneklés, gitárpengetés nincs a szomszédok ínyére.

Milyen dallal készülsz péntekre?

- Karády Katalintól a Mindig az a perc lesz a dalom, imádom, régi kedvencem. A régi magyar zenéket és az újakat is kedvelem, de a régiekben van valami olyan, ami nincs meg a modern slágerekben. A szövegek tisztábbak, szelídebbek, a szerelemről szólnak, egyszerűbb világba visznek. Ezt a számot én is hallgattam gyerekként, de nagymamámnál is szólt.

Előző héten alig volt magyar dal a Megasztár-ban. Miért?

- Nem szándékosan alakult így, nem tudom, akkor épp miért választottak többen angol nyelvű dalt. A téma is nehéz volt, hiszen lány-fiú csere volt. Viszont most magyar est lesz, amit nagyon várok. Biztos akadnak páran, akik azt hiszik, hogy erdélyi lányként nem fogok tudni tisztán, magyarul énekelni, de társaim is segítettek a kiejtésben, és az énektanár is.

Nagyváradi vagy, minden két nyelven ment kiskorod óta?

- Apukámmal, nagymamámmal magyarul, anyukámmal románul beszéltünk. Édesanyám is ért mindent magyarul, de nem mer beszélni, fél, hogy a szavakat nem jó sorrendbe teszi.

Beleszólhatsz a dalválasztásba? Szóvá teszed, ha valami nem tetszik?

- Orbán Tamással közösen választunk, és nem céljuk, hogy olyat énekeljünk, amit nem szeretünk. Elmondja a véleményét, én is elmondom az enyémet, így alakul ki, mi legyen - de sokszor úgy van, hogy ugyanarra gondolunk. Most például tudták, hogy a Karády-dal nagy kedvencem, mivel leadtunk egy listát az elején.

Mit gondolsz a zsűriről?

- Elég szigorúak, én meg nagyon izgulok, amikor kiállok eléjük, mivel minél tökéletesebb előadást szeretnék bemutatni. Nézzük sorra! Friderikusztól félünk egy kissé, ő a legszigorúbb. Poénok is jönnek tőle, én nagyon szeretem, ráadásul rólam még nem mondott rosszat. Eszenyi kedves, mondta sokszor, hogy a magas sarkú cipő ront az előadás minőségén, a hangokat nem tudjuk úgy előcsalogatni, ahogyan kéne. Szerinte már sokat fejlődtem. Mester Tamás is szókimondó, mint Friderikusz Sándor, ő ugyanazt mondta, mint Eszenyi Enikő: örül annak, hogy továbbjuttattak, amikor 13-ra szűkült a keret. Ők mentettek meg, és az elején nem tudták, mennyi van bennem. Talán most kezdem bizonyítani, hogy érek valamit, és örülök, ha a zsűri is látja. Presser Gábor véleményére is sokat adunk, szerinte is fejlődtem, de ő intonációs problémákról is beszélt.

Van szabadidőtök?

- Jóformán semmi. Épp most ért véget egy angolóra: volt nálunk egy tanár, aki nem beszél magyarul. Mindenki pár sort felolvasott a szövegéből, kijavította a kiejtésünket. Én viszonylag jól énekelek angolul, a nyelvet ismerem, mivel a líceumban románul és angolul tanultam a tárgyakat. Itt a Megasztár-házban viszont mindig van valami, énekóra, táncóra, folyamatosan gyakorlunk. Ritkábban pihenünk, ez meg is látszik rajtunk, főleg a karikás szemekből. Közös énekórák is vannak a nappaliban, de még éjjel sincs sok csendes óra: nehéz elaludni, mert peng a gitár, valaki mindig énekel, magnók mennek. Nagy pörgés van, de imádom, ezt akartam mindig! Egyáltalán nem gond nekem a hangzavar, de másnak sem, mert az ének az életünk. Szomszédok persze vannak, szóltak is este tíz után, hogy csendesebben vigadjunk.

De ettől nem lett csend.

- Nem.

Sportoltok is, vagy egész nap az éneklés megy?

- Épp most volt egy úgynevezett speed fitnesz nevű óra, a fiúk is részt vettek benne. Van, aki ennél többet sportol: tegnap például ketten elmentek teniszezni. Fontos, hogy mozogjunk, hogy jól nézzünk ki a színpadon. Nekem nem könnyű, mert kétéves korom óta jóformán mindig túlsúlyos voltam, ez traumát okozott néha. Dugiban eszem egy kis csokit, de nem esem gyakran bűnbe. Szóval, nincs elég időnk edzeni, futni a Rómain, inkább a zenére koncentrálunk. Viszont nagyon finom kaját kapunk, egészséges ételeket, sok vizet iszunk, gyümölcsöt eszünk.

Ki lett jó barátod a produkcióban? Ki fog hiányozni?

- Annyira összeszoktunk, hogy mindenki. Nem gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz. Tényleg egyfolytában segítünk egymáson, kiejtésben, szövegben, énekhanggal, nem legyőzendő ellenfélként nézünk a másikra. Bárki esik majd ki, nagy sírás lesz. Ha pedig én leszek az, akkor legalább megvigasztalnak a nagyváradi barátok, mert rendszeresen eljönnek meglátogatni. Ideérnek a műsor elejére, és mennek is vissza éjjel. 

Mondtad, hogy van lámpalázad, holott nem vagy kezdő a színpadon.

- Valóban, énekeltem pár klubban Nagyváradon, versenyeken nyertem is nagydíjat, de még negyventagú zenekarral is énekeltünk, Romániában, románul és angolul. Vannak fenn videók a YouTube-on, de nehéz felismerni, mert hol szőke, hol vörös a hajam, néha hosszú, néha meg rövid. A Mamaiában - ez egy szép város a tengerparton - rendezett román dalversenyen, két-három napos a fesztiválon is indultam. Sok évtizede megy, tradicionális dalversenyről van szó.

Csak a show miatt jöttél Budapestre?

- Én csak a Megasztár miatt jöttem ide, de azt nem tudom, hogyan alakul majd az életem. Azt sem, hogy milyen stílusban van értelme próbálkoznom. Szüleim mondták, hogy miattam bármikor ideköltöznének, ha erre szükség van. Nekem az nagyon fontos, hogy bármikor haza tudjak menni, legalább látogatóba: ha itt maradok Pesten, akkor is.